Alváskutatók szerint a jó alvó csecsemő az, aki éjfél és öt között alszik.
Ezek szerint az én lányom tényleg nem jó alvó, de ezt eddig is tudtam. Meglepett viszont az, hogy valójában nem is vagyunk mi annyira messze attól, hogy a gyakori kérdésre, miszerint "jó baba-e éjszaka?" büszkén válaszolhassam: "igen, jó alvó!" Ha jól emlékszem, azt hiszem ma fél egy és négy között végig aludt... Igazán nem kell már sokat fejlődnünk...
Nehezen viselem a nem alvást. Pedig ha nem lenne Zita, most valamelyik kórházban dolgoznék, és ügyelnék. Sokat. Zitát altatgatva próbáltam elképzelni, milyen lenne most inkább egy vérző orrba tampont nyomkodni... Melyiktől lennék fáradtabb? Melyik nagyobb felelősség? Melyiket jobb csinálni? Melyiktól változom át hamarabb egy ideges, türelmetlen, érezni is fáradt emberré?
Jó lenne élvezni ezt, ami most van. Jó lenne örülni éjféltől ötig alvásoknak, meg a kisbabámnak, akit újra és újra megvígasztalhatok.
Azt hiszem a rossz hangulat annak is köszönhető, hogy január van és sötét... Most olvastam ezt. Érdekes. El is kezdtem én is kis családomban a D-vitamin kúrát. Zita már úgyis kapja, mi is csepegtetünk az övéből...
