Csak mondatfoszlányok, csak szavak arról, hogy mit találtam a hegyen:
Választ a ki nem mondott kérdésemre. Krisztusközpontúságot. Befogadást, szeretetet. Észrevették, köszöntötték, körülvették a vendéget. Nagyon régi (számunkra nagyon új) és nagyon szép énekeket. Intelligens lelkészt. Kedves, intelligens, magas és karcsú lelkészfeleséget. Közvetlenséget. A kommunikáció számomra elérhetetlen könnyedségét. Egyszerűséget. Sallangoktól mentes szertartást. Fehér falakat. Szép, jóarányú fa ablakokat. Zöld növényeket. Egyszerű fa padokat. Fehér csipketerítőt. "Házasrandit". Színes mécseseket, terített asztalokat. Porceláncsészében gyümölcsteát. Süteményt, almát, narancsot. Örömet. Jóllakottságot a lelkemben. Megelégedést. A felismerést, hogy a legbonyolultabbnak tűnő problémák a legnagyobb egyszerűséggel oldódnak meg. Bensőségességet. Otthonosságot. Átfogható tereket. Családiasságot. Fiatal embereket. Sok kisgyereket. Időseket. Nyugalom napját. Szabadságot, amivel élhetek. Spontaneitást. Gyógyulást. Reményt!